Házasodtunk! - avagy találkozás a másik német partnerszervezetünkkel - 1.rész

Nemrég beszámoltunk egyik német partnerszervezetünk, a Vizsla In Not magyarországi látogatásáról.

Nem sokkal később másik német partnerszervezetünk, a Jagdefaehrten e.V. is meglátogatott bennünket, annak alkalmából, hogy vadonatúj, szigetelt kutyaházakkal ajándékoztak meg bennünket. Az egynapos tárnoki kutyaházcsere remekül sikerült és kis piknikkel zárult, mindenkinek nagyon köszönjük, aki eljött segíteni.

Alább vendégeink három részből álló beszámolójának első részét olvashatjátok – Dórinak ismét nagyon köszönjük a fordítást!

„Kedves Barátaink!

Nem szeretnénk Titeket tovább csigázni, ezzel a beszámolóval szeretnénk hírt adni arról, hogyan is zajlott a kutyaházas akciónkhoz kapcsolódó utunk, amely a segítségeteknek köszönhetően hatalmas siker volt!

Ilyen precízen megszervezett utunk még nem volt korábban! Habár az út középpontjában a kutyaházak átadása állt, természetesen a többi rendelkezésünkre álló időt is felhasználtuk arra, hogy minél jobban tájékozódjunk a magyar helyzetről, és beszélgetéseket folytassunk a helyi partnereinkkel. Ezenkívül az ott töltött idő alatt meglátogattuk az ideiglenes befogadókat, megnéztünk egy gyepmesteri telepet, meglátogattunk egy állatklinikát, akikkel a partnereink együtt dolgoznak.

Bemutatom az utunk eseményeit áttekinthetően, kronológiai sorrendben.

Szeptember 15-16.

Az autó előkészítése: valóban befér minden kutyaszállító box az autóba?

Igen, minden passzol, akkor a következő feladat gyorsan szétszedni őket újra, és a "Hammer Hundetag" résztvevői által gyűjtött tápadománnyal együtt újra be kell pakolni őket. És ehhez még jön a Wermann család tápadománya is – köszönjük szépen!

Még gyorsan néhány technikai kérdés….olaj, víz, ablakmosó rendben???

Hétfőn, szeptember 17-én, 8 órakor indultam Hemer-ből először Frankfurtba Sophie Woehlk-höz. Ott még kaptunk néhány ruhát, fekhelyet és finomságot a kutyák számára. 

Kedves Sophie!

Köszönöm szépen Neked a meghívást és a finom kávét. Még nálam is biztosan jobban fognak örülni a kutyák Magyarországon az adományaidnak.

Ezután folytattam az utam dél felé, hogy az egyik örökbe adott kutyánkat meglátogassam. Felmerült néhány probléma ennél a kutyánál, köszönhetően az előéletének, és ezeket nem egyszerű kezelni. Igen, a vizslák is, a nem megfelelő tartásuk és az előéletük miatt, lehetnek kifejezetten territoriálisak és védelmezőek is. És ezeknél a kutyáknál is meg lehet élni magaslatokat és mélypontokat is, még ha ki is állják a viselkedés tesztet! Az állatvédelem nem mindig olyan egyszerű, mint egy teszt...a befogadóknak sem!

Itt kétszeresen is köszönetet kell mondanom a vendéglátóimnak, a kávéért és a sütiért is!

Huh, már 17 óra van, gyorsan indulok Passauba. A tervbe vett szálláshely keresés az éjszakára mindig egy-egy órával el lett odázva....és hirtelen már Bécsben is találtam magam, és most még keressek szállást is??  Nem, ehhez már túl késő van. Szóval kerestem egy pihenőhelyet, és építettem tápos zsákokból, kutyaágyakból, és takarókból egy ágyat, és lepihentem.

Reggel kb. 3 órakor felébredtem, és a következőket állapítottam meg:

1.    teljesen átfagytam

2.    a tápos zsák és a kutyaágy nem igazán kényelmes

3.    fáj a hátam

Szóval indulás tovább Budapest felé, a reggeli ezúttal kimarad.

Bécset elhagyva egy súlyos karambol kellős közepébe csöppentem, ami az ellenkező irányba menő oldalon történt, sajnos meghalt egy ember. A roncsok átrepültek a mi oldalunkra.

Még egy darabig mentem, aztán megálltam egy rövid pihenőre, egy kis cicamosdás és reggeli. Reggel 10 óra körül 1340 km megtétele után érkeztem Budapestre a hotelba, elfoglaltam a szállásomat, zuhanyzás majd három óra alvás következett.

15 órakor találkoztam a hotelben Martin Ulberrel, a svájci partnerünkkel.

18.30-kor elhatároztuk, hogy egy előre be nem jelentett látogatást teszünk Tárnokon, ahol partnerünk, a Futrinka Egyesület egy menhelyi körülményekhez hasonló kennelsort bérel.

Habár nem jelentkeztünk be előre, nagyon kedvesen fogadtak minket, és körbenézhettünk.

Egy rövid kitérő után 22 órakor érkeztünk vissza a hotelbe, hulla fáradtan dőltünk az ágyunkba.

Nagy nap áll előttünk – az új kutyaházak átadása!

....folytatása következik hamarosan....!!!