2013. október 4., péntek

Minolta története

Az alábbiakban Minolta védencünk ideiglenes befogadójának írását szeretnénk megosztani veletek:

"Minolta Áprilisban került hozzám nagyon betegen, szopornyicával küzdve és bár megállás nélkül folyt az orrából a zöld váladék, rémisztő módon köhögött folyamatosan és minden csontja kiállt, mégis mindennek örült. Talán ez mentette meg az életét, a belőle fakadó természetes boldogság, hogy a legnagyobb köhögő rohama után is rám nézett és csóválta a farkát.




Elképesztő átalakuláson ment keresztül a nálam töltött idő alatt, mindeközben természetesen teljesen levett a lábamról a jellemével.


Minolta egyszerűen boldog, a fogalmat teljes mértékben kimerítve. Mindennek örül, szemernyi ellenségesség vagy rosszindulat sincs benne, mindenkivel játszani akar és mindenkit szeret.
Nekem minden rezdülésemet figyelte mind otthon, mind a séták folyamán, Minolta szabályos időközönként hátranézett, hogy jövök e még utána, és ha nem látott, teljesen kétségbe esve rohant vissza és keresett meg. A behívás már az elején sem jelentett problémát, azonnal odafigyelt a nevére vagy a fütyülésre, és ha éppen nem akadt valami roppant fontos dolga – mint egy macska vagy egy pocok, esetleg egy nagyobb szöcske – rendre vissza is jött.




Minoltának nagyon sok félelme van, akad, ami viszonylag hamar legyőzhető, viszont van olyan is, amivel nehéz mit kezdeni hosszabb idő után is.

Találkozásunk elején a lépcsőktől is megijedt, valamint a lifttől is menekült, de mára már saját magától szalad be, ugyanígy az autók közelébe sem szeretett menni, hát még be a csomagtartóba, az volt az abszolút tabu. Iszonyatos kínlódásokat éltem vele át autózások előtt, mert amikor már bent volt nem volt vele baj, nyugton maradt és nem ficánkolt sokat, de betenni és bent tartani kihívás volt. Mostanra kisebb könyörgés és noszogatás után hajlandó beugrani magától, amit én életem egyik legnagyobb sikerének könyvelek el.


Leküzdhetetlen félelme jelenleg a víz, minden féle víz, bárhonnan jön a víz, attól Minci retteg, csak az a víz jó, ami a tálban van és meg lehet inni. Fürdetni fürdőkádban nehéz, de tóba már bemerészkedik addig, ameddig még leérnek a tappancsai.

Félelmeitől függetlenül nagyon játékos, imádja a labdákat és a botokat is, apportozni nagyon jól lehet vele, mert általában vissza is hozza azt, amit eldobok neki, bár el már nem ereszti, azt akarja, hogy elvegyem tőle.

Le sem tagadhatná, hogy vizslából van, a kanapén alvás az alap, de imád ágyon aludni is ha fel van engedve, szereti a szőnyegeket de melegben a hideg csempére fekszik le hűsölni.

Bújós, nagy szeretetigényű, állandóan jön simogatást kérni és ha nem kapja meg, addig-addig ügyeskedik, ameddig a kezemet a fejére nem túrja. Mindig csóvál, mindig figyel a nagy sárga szemeivel és mindent megért, amit mondok neki. Nagyon könnyen tanul, nem rombol, nem szed szét semmit még akkor sem, ha egyedül van hagyva.

Más kutyákkal barátságos, nagyon szeretne az összessel mindig játszani, de ha egy barátságtalanabb kan kutyával keveredik össze abból veszekedés is lehet. Domináns jellem minden körülmények között, jót fog neki tenni nagyon az ivartalanítás.

Emberekkel szintén barátságos, a gyerekeket is szereti, alapvetően nyugodt jellem. Lakásban szépen elfekszik, ha éppen semmi más nincs, amivel foglalkozni lehet, nem ugrál és nem akar állandóan a figyelem középpontjában lenni, nem ugat, teljesen csöndben van, kivéve amikor liheghetnékje van.

Pórázon húz, nehezen, de rá lehet szólni és akkor egy picit visszavesz az erőből, de biztos vagyok abban, hogy a nyugodtabb sétálásra is könnyen meg lehetne tanítani szakember segítségével.

Manci gyönyörű, igazi vizsla, már most irigylem a jövendőbeli gazdáját."



When Minolta arrived to me he was really sick, suffering from distemper but despite of his always running nose, never ending coughing fits and the fact that all of his bones were frightfully visible, he was joyful. Maybe this was what really saved his life, the
natural happiness that made him wag his tail after the biggest coughing fit.

He went through an amazing transformation while he was staying with me
and meanwhile his personality fascinated me.

Minolta is simply just happy defining the whole concept. He is glad about
everything, he doesn’t have any hostility or malignancy in his personality, he
wants to play with everybody and love us all.

He monitored all of my motions when we were at home or walking outside
and when I let him go of the lead he always looked back to make sure I
am still walking after him but if he couldn’t see me he instantly ran back
Minolta desperately searching where I am.

Calling him back was pretty easy at the beginning, he immediately noticed when I called his name or whistled and if he wasn’t dealing with something really important – cat, gopher or a bigger grasshopper – he always came back to me properly.
Minolta has a lot of fear in him, many are easily vincible but there are some I couldn’t really handle even after a long time.

When we first met he was afraid of the staircase and the elevator as well but now he runs in on his own and the same story happened with the car what he pretty much liked to avoid even from the outside. It was a horrible torture for me to get him into the luggage rack but when he was inside he was kept his calm, but now I can proudly declare that with a little begging he jumps in the car on his own which is one of the biggest success of my life.

Presently the insurmountable fear is the water for him, all kinds of water, it doesn’t matter where the water is coming from Minci is afraid of it, only that kind of water is good which is in the bowl and he can drink it. Bathing him in a bathtub is hard, but now he ventures into the lake but only as long as his paws can still feel the under laid.

Despite of his fears he is really playful, fond of any kind of balls and sticks and he usually brings back what I throw away for him but never let it slip out of his mouth without chasing.
He couldn’t even deny the fact that he is a Hungarian Vizsla, sleeping on the couch is a basic thing for him but he pretty much loves to sleep in the bed next to me but he doesn’t refuse to sleep on the carpet to cool himself on warmer days.


He has a great love demand, always coming to ask for some petting and if he is not getting it he has the ability to get my hand on his head somehow. He is always wagging his tail and paying attention to everything with is big yellow eyes and I know he can understand everything I am saying to him. He learns easily, doesn’t destroy anything even if he is left alone.

Friendliness is what he only gives when it comes to other dogs, Minolta wants to play with everybody on the first place but if the other dog is violent he defeats himself and it can cause a little fight.

He is really dominant in any circumstances, neutering will have the best affect on him in the future.

He is also friendly with other people even with kids, basically he has a calm personality.
He keeps his tranquility in the flat as well even if he gets bored he is not jumping or wants to be in the centre of attention, he is not barking basically he is in total silence unless he feels hot and starts to pant.

He can pull the leash really hard but if he is rebuked he reduces his strength but I’m sure he could be taught to walk more peacefully with a help of a specialist.
Manci is beautiful, a true Vizsla, I am envying his future owner in advance.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése